Szeptember 30, csütörtök, második nap

Fugyivásárhely – Karcag, kb. 11–17, 102,29 km, átlagsebesség 18,64

Egyszer mondta Rolex, hogy lapos terepen nehezebb tekerni, mint mászós terepen, és én nem értettem, hogy ez valami metafora, vagy mért mond ilyen hülyeséget, aztán ezen az útvonalon megértettem, elég egyszerű. Ha mászni kell, akkor ereszkedni is, azalatt pedig az ember pihen, és a sebesség is többé-kevésbé kiegyenlítődik, laposon viszont folyamatosan tekerni kell, ami akár fárasztó is lehet. Egyébként a fáradtság az általában csak a nap végén mutatkozik, addig a térdfájás dominál, mint hátráltató tényező. Remélem, nincs porcikakopás, vagy hasonló gonosz. Akár lehetne is, mert ugyan azt mondják, hogy ilyen fiatalon nem szokott kialakulni, de a gonosz irracionális. 

Biciklivel tilos - kivéve célforgalom! Kérem, nekem pontosan az volt a célom, hogy az adott útszakaszon forgalomba jöjjek. Egyébiránt még rengeteg ilyen fotó készült...

A határnál megmondták, hogy vegyem fel a sárga mellényt, mert anélkül büntetnek, így felvettem a sárga mellényt. Magyorország területén a CISTI meg ISTY névtáblájú kamionok mellett olyanok is megjelentek, mint: MAGÁNYOS, VŐFÉLY. Este megevés és megalvás a karcagi református gimnázium menzáján, illetve annak valami vendégszobájában, teljesen kedves fogadtatás, reggel egy zacskó pogácsa is állt az asztalon a reggeli mellett, köszönet Koncz Tibor lelkész úrnak, meg azoknak a kedves néniknek, akik a gimnáziumban gondoskodtak arról, hogy rendben legyek szállásilag meg étkezésileg.