Pozsony – Bécs (Purkersdorf, kb. 11–homályos, 112,89 km (inkluszíve bolyongás a városban, a vártnál komplikáltabb utcakeresés), átlagsebesség 16,96 (Bécsig 20 körül)
 |
| Beginning of a beautiful... hát igen, szinte mondhatnám friendshipnek azt, ami köztem és a dunamenti bicikliút között kialakult. |
Eléggé koránkelés, búcsúzkodás, készülődések, és 11 körül kevéssel a pozsonyi ufós híd után felléptem a Donauradwegre, és Bécsig le se szálltam róla.
Gyönyörű idő volt végig, az út során ilyet még nem tapasztaltam, igazi napsütés, persze hőség nélkül. Bécs felé egyre több biciklis, egyébként erdő, fű, fűnyíró traktorok, balra legelő bárányok, jobbra legelő tehenek, meg persze Duna.
Felbecsülhetetlen értékű előnye a bicikliútnak, hogy nem kell a kamionokra meg egyéb forgalmi tényezőkre fokozottan figyelni, és lehet zenét hallgatni, többek között klasszikusokat, és a katartikusabb részeknél kicsit előrehajolva, egyik kézzel a kormányon, másikat irányítottan lelógatva, széttárt tenyérrel bele lehet simogatni a bicikliút szélén növő magas fűbe vagy mi az. Mint a filmekben, gondoljunk például a Gladiátorra. Útközben a barátságos táj és a rövidnek számító távolság miatt elég rendszertelenül álltam meg, olyankor szenvicsezés, meg pocsonyi csoki, mely utóbbiról indulás előtt, a reggelinél megtudtam, hogy jobb, mint a cseh, és olcsóbb, mint a MilkyWay.
 |
| Republik Ausztria, amin pedig a bicikli áll, az kéremszépen mind az enyém. |
Gyönyörű idő volt végig, az út során ilyet még nem tapasztaltam, igazi napsütés, persze hőség nélkül. Bécs felé egyre több biciklis, egyébként erdő, fű, fűnyíró traktorok, balra legelő bárányok, jobbra legelő tehenek, meg persze Duna.
 |
| Mindig felbecsülhetetlen értékűek ezek a visszajelzések, hogy jó irányba haladok, ez esetben ráadásul a kultúrát is valahol errefelé gyártják, megyek és megnézem. |
Felbecsülhetetlen értékű előnye a bicikliútnak, hogy nem kell a kamionokra meg egyéb forgalmi tényezőkre fokozottan figyelni, és lehet zenét hallgatni, többek között klasszikusokat, és a katartikusabb részeknél kicsit előrehajolva, egyik kézzel a kormányon, másikat irányítottan lelógatva, széttárt tenyérrel bele lehet simogatni a bicikliút szélén növő magas fűbe vagy mi az. Mint a filmekben, gondoljunk például a Gladiátorra. Útközben a barátságos táj és a rövidnek számító távolság miatt elég rendszertelenül álltam meg, olyankor szenvicsezés, meg pocsonyi csoki, mely utóbbiról indulás előtt, a reggelinél megtudtam, hogy jobb, mint a cseh, és olcsóbb, mint a MilkyWay.
 |
| Noé bárkája. Bicikliből is kettő van, csak a másik nem látszik, jó?! |
Egyébiránt most 841,64 km-nél tartok, ebben minden benne van attól kezdve, hogy otthonról, a kapu elől elindultam, persze benne van az a minimális relativitás is, ami abból fakad, hogy a kilométeróra egy gép, amit be kell állítani, stb.
Megérkezéskor tiszta véletlenül megtaláltam a házat, ahol Mozart élt és alkotott (a tábla szerint ott írta a Figaro házasságát), a házhoz nagyon közel, a Stephansdom előtti téren valami együttes a Simply the Best-et játszotta kicsit rockosított feldolgozásban, aztán valami spanyolos hangzású számot, s ugyanaz az énekes még egy La donna e mobile-t is megeresztett, nekem úgy tűnt, hogy eléggé tisztességes színvonalon. Éljen az eklekticizmus! Az operaház előtti téren (a tábla szerint Karajan-tér) kilenc bolond francia fúvós (pontosabban hét fúvós plusz két ütős) kis koreográfiával egybekötve Besame mucho-t játszott meg a Black Cat White Cat zenéjét, a többi nem volt ismerős, de jó muri volt, sokan állták őket körül, de a harsonatok nem telt meg eurókkal, úgy láttam. Délután, meg estefelé megadott cím alapján kétségbeesett házkeresés Purkersdorfban, ami közvetlenül Bécs mellett van, végül megtaláltam, Sára és Zsolt meg a két gyerek, Hanna és Judit (szép család, mondom én) látott vendégül, vacsora után hosszú beszélgetés, és jóéjt.
 |
| Csók, ugyanazon a falon, csak eggyel arrébb, egyébként közvetlenül a Duna mellett. |
Megérkezéskor tiszta véletlenül megtaláltam a házat, ahol Mozart élt és alkotott (a tábla szerint ott írta a Figaro házasságát), a házhoz nagyon közel, a Stephansdom előtti téren valami együttes a Simply the Best-et játszotta kicsit rockosított feldolgozásban, aztán valami spanyolos hangzású számot, s ugyanaz az énekes még egy La donna e mobile-t is megeresztett, nekem úgy tűnt, hogy eléggé tisztességes színvonalon. Éljen az eklekticizmus! Az operaház előtti téren (a tábla szerint Karajan-tér) kilenc bolond francia fúvós (pontosabban hét fúvós plusz két ütős) kis koreográfiával egybekötve Besame mucho-t játszott meg a Black Cat White Cat zenéjét, a többi nem volt ismerős, de jó muri volt, sokan állták őket körül, de a harsonatok nem telt meg eurókkal, úgy láttam. Délután, meg estefelé megadott cím alapján kétségbeesett házkeresés Purkersdorfban, ami közvetlenül Bécs mellett van, végül megtaláltam, Sára és Zsolt meg a két gyerek, Hanna és Judit (szép család, mondom én) látott vendégül, vacsora után hosszú beszélgetés, és jóéjt.
 |
| Good company. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése