Október 6, szerda, nyolcadik nap

Nagy alvás után nagy városnézés (kis történelemmel egybekötve) Juli édesanyjával, majd suli után Juli is csatlakozott, forrócsokizás a csokoládézóban, ők sapanyolt meg talán jamajkait ittak, én mexikóit chillivel, ánizzsal és vaníliával, este film, Őfelsége pincére voltam, Hrabal regénye Menzel rendezésében, jó volt újranézni, majd kis google térképezés, zuhany és jóéjt! 

Posta utca

A városban van egy Posta utca nevű sétálóutca, a két szélén a kövek közé beépített kerek üveglapok (olyanszerűek, mint azok a lámpák mondjuk a Karolina-szobor, vagy bizonyos épületek körül, lehet, hogy este ezek is világítanak) vannak különböző városok postai bélyegzőjével (azt hiszem, ezek bele vannak vésve az üvegbe), egészen vagány, a végén meg egy szoborkompozíció részét képező, és közben rendesen funkcionáló bronz levélgyűjtő láda, tudjátok, mint nálunk azok a pirosak. 

És most következik a sok kép, kevés szöveg rész, tudom, hogy erre vártatok.

Vincent-palota, sajnos közelről csak egy ablakot sikerült lefotózni (azt is mondhatnám, hogy egy ablak engedett közel magához, de igazából az történt, hogy lemerült a gép), de hátha ki tudjátok ezt nagyítani, s akkor meglátjátok azokat a kis csodákat. 

Starry Night

Esterházy-palota.

"Gyógyszertár" felirat a magyar időkből.

Cumil, olyan fordított háztetővel a 'c' betűn.

Paparazzi. Én őt, ahogy ő engem.

Hátból.

A Chaplin-szerű vidám bácsi, akinek létformája az üdvözlés.

A háttérben Lechner Ödön Kék temploma, keressetek rá a neten. Vagy Pozsonyban.

Ők azok, akiknek mindent, nagyon.